Green Series

Tudtad-e, hogy a fűszerek és a hagyma segítik az emésztést? Fűszereink jelentős része keleti eredetű, ahol legfontosabb feladata az ételek tartósítása és nem ízesítése volt. Sok fűszernövényünk enyhén antibiotikus hatású, így szabályozza a bélbaktériumok növekedését. A legtöbb fűszernövény fokozza a hasnyálmirigyünk enzim termelését, így javítja az emésztés hatékonyságát. A hagymafélék ráadásul nagy mennyiségű vízoldékony rostot tartalmaznak, melyek segítik a normál bélflóra megtelepedését, túlélését.

Tudtad-e, hogy a tejcukor és a tejzsír nem ellenség? A tejcukor (laktóz) nagyon kellemetlen tüneteket okoz azoknál, akik nem képesek megemészteni. A lakosság jelentős részének ugyanakkor nem okoz gondot a laktóz megemésztése, mégis előnybe részesítjük az alacsony zsír és cukor tartalmú tejeket. A laktóz elősegíti a vitaminok és ásványok felszívódását, míg a tejben található zsírsavak kifejezetten egészségesek. A tej zsírjai között nagy mennyiségű rövid- és közepes szénláncú zsírsav található meg, melyeket jól hasznosít a bélflóra, illetve a bélfalban található immunsejtek. A tejzsír egyik fontos alkotóeleme a CLA, melynek jótékony hatásairól könyveket írhatnánk. Ha tehetjük, ne a tejzsíron és a laktózon spóroljunk kalóriákat, hanem inkább az édességeken és az alkoholos italokon.

Tudtad, hogy a civilizált emberek jelentős része lusta rágni és pislogni? Azok, akik egész nap monitorra meresztik a szemüket, hajlamosak egyre ritkábban és egyre tökéletlenebbül pislogni. A nem megfelelő pislogás során a két szemhéj nem záródik, így a szemgolyónk a fedetlenül maradt sávban kiszárad, bevörösödik, begyullad. Hasonlóan kényelmesek vagyunk a falatok megrágásával. Túlságosan hozzászoktunk a puha, omlós falatokhoz, ezért a nyers ételeket nem rágjuk meg kellőképpen. Pedig a rágás nagyon fontos, hiszen könnyíti az emésztést, hozzájárul a teltségérzet kialakulásához, csökkenti a bélgáz képződését, elősegíti az emésztőenzimek termelését. Egy könnyebb falatot elég 3-4-szer megrágni, míg egy nehezebb hús falatra 25-30-szor is rá kell harapnunk.

Tudtad, hogy gyomrunk naponta 2 liter sósavat termel? A gyomorsav részt vesz a bevitt tápanyagok durva emésztésében, és a tápanyaggal bevitt kórokozók semlegesítésében. A sósav egy rendkívül agresszív anyag, ugyanez a sósav található meg a rozsdamaró tisztítószerekben is. A gyomor által termelt sósavas váladék képes lehet károsítani a gyomorfal sejtjeit, éppen ezért a gyomor nyálkahártya sejtjei védőréteget termelnek. Ez a védőréteg sem örökéletű, ezért átlagosan 2 hetente cserélődik.

Tudtad, hogy egyeseknek több gyomruk is van, másoknak pedig egy sincs? Egyes állatoknak több üregű gyomruk van, melyet korábban több különálló gyomornak tekintettek. A kérődző életet élő patásoknak például 4 különálló kamrából épül fel a gyomra, míg egyes halaknak egyáltalán nincs gyomra, így a táplálék rögtön a belekbe kerül.

Tudtad, hogy a vékonybél teljes belső felülete eléri a 250 négyzetmétert? Bár a vékonybél hossza „mindössze” 7 méter, és átmérője sem nagyobb 3cm-nél, a belsejében található kitüremkedések, bélbolyhok elképesztő mértékű felületnövekedést tesznek lehetővé. Mivel az emésztési folyamatok egy része és a felszívódás teljes egészében a bélfal felületén zajlik, a hatalmas méretnek óriási előnye van.

Tudtad, hogy az emésztési folyamatok jelentős része nem a gyomorban zajlik? A közvélekedéssel ellentétben nem a gyomor az emésztés és a felszívódás helyszíne. A bélrendszer jelentős részét kitevő vékonybél, azon belül is a patkóbél az enzimatikus emésztés színtere. A tápanyagok többségét itt dolgozzák fel az emésztő enzimek és a felszívódás is itt zajlik.

Tudtad, hogy egyetlen antibiotikum kúra akár egy évig is érezteti hatását a bélflórán? Különösen a kisgyermekkorban alkalmazott antibiotikumok és azokon belül is a légúti fertőzéseknél gyakran alkalmazott széles spektrumú makrolid típusú antibiotikumok képesek jelentős torzulásokat okozni a bélflóra összetételében. A gyermekkori makrolid antibiotikum alkalmazást összefüggésbe hozták a korai elhízás és a gyermekkori asztma kialakulásával is.