D-VITAMIN – 10-SZER TÖBBET

Útmutató a vitaminokhoz

A D-vitamin valójában nem is vitamin, hiszen a valódi vitaminoktól eltérően, az emberi szervezet képes az előállítására. Igazából egy hormonszerű előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben. A D2- (ergokalciferol) és a D3- (kolekalciferol) vitaminok közül biológiai hatást tekintve a D3-vitamin az aktívabb. A D3-vitamin a bőrben az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik, előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből. Ez előbb a májban, majd a vesében alakul tovább, az aktív 1,25-dihidroxi-Dvitaminná (kalcitriollá). A D-vitamin képződését a napsugárzás UV-B spektruma váltja ki. Éppen ezért a döntően UV-A sugarakat tartalmazó szolárium nem alkalmas a D-vitamin pótlására. Mivel azonban itthon késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, hiányállapot léphet fel, amit összefüggésbe hoztak számos betegség kockázatának növekedésével. A kutatások arra mutatnak rá, hogy az északi szélesség 37° (ez Európát a Földközi- tengernél illetve Szicíliánál szeli át) fölött már pusztán napsugárzásból nem lehet fedezni a D-vitaminszükségletet.

A D-VITAMIN SZEREPE

A D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izmok normál működéséhez, valamint a csontok, a fogak normál állapotának fenntartásához, illetve a kalcium és a foszfor normál felszívódásához/hasznosulásához.

Az aktív D-vitamin képződési folyamata
Útmutató a vitaminokhoz

A legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a D-vitamin messze nem csupán a csontok egészségéhez járul hozzá. A nem éppen engedékenységéről híres Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a következő hatásokat hivatalosan is elismerte:

A D-vitamin hozzájárul

a kalcium és a foszfor normál felszívódásához/hasznosulásához
a vér normál kalciumszintjének fenntartásához
az egészséges csontozat fenntartásához
az egészséges izomfunkció fenntartásához
a normál fogazat fenntartásához
az immunrendszer normál működéséhez

A D-vitamin szerepet játszik a sejtosztódásban. Az újabb kutatásokkal párhuzamosan, a D-vitamin bevitelére vonatkozó orvosi ajánlás is közel tízszeresére emelkedett a korábbi ajánlásokhoz képest. Felnőtteknek napi 1500–2000 NE D-vitamin bevitele ajánlott, amely a napfény nélküli hónapokban önmagában a táplálékkal legtöbbször nem biztosított.

A hagyományos magyar konyhát követők ugyanis maximum 80 egységnyi D-vitamint fogyasztanak naponta. A vitamin nagy mennyiségben található meg a tengeri halakban, a tőkehalmáj olajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő. Kapható már D-vitaminnal dúsított joghurt is, illetve többféle étrendkiegészítő, amelyhez recept nélkül is hozzá lehet jutni.

A LEGMAGASABB D-VITAMIN TARTALMÚ ÉLELMISZEREK

Tőkehalmáj olaj, 1 evőkanál	924
Lazac, roston sült, 100 g	284
Makréla, roston sült, 100 g	352
Tonhal, sós lében, 100 g	144
Szardínia, konzerv, sós lében, 100 g	184
Margarin, dúsított, 20 g	62
Korpapehely, 30 g	52
Tyúktojás, 50 g	36
Borjúmáj, sült, 100 g	36

Forrás: Food Standards Agency (2002): McCance & Widdowson’s The Composition of Foods, 6. rövidített kiadás, Cambridge: Royal Society of Chemistry

Az elégtelen D-vitamin bevitel lehetséges okai

Az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb természetes napsugárzás éri bőrünket. Miért? Ennek több oka is van:

1.	A légkondicionálás elterjedése – kevesebbet tartózkodunk a szabad ég alatt.
2.	Az otthoni szórakozás térnyerése – multi-médiás eszközök, internet, stb. – ennek következtében a gyerekek kevesebbet játszanak a szabadban.
3.	A szabadlevegőn való munkavégzés csökkenése – egyre több irodai munka.
4.	A lakosság városokba való áramlása, a vidéki élet háttérbe szorulása.
5.	A fehérebb bőrszín divatosabbá válása.
6.	A bőrráktól való túlzott félelem miatt kevesebbet napozunk.
7.	Kisebb koleszterin-bevitel – ami szükséges a D-vitamin előállításához.
8.	Fokozottabb elhízottság – a túlsúlyos emberek D-vitamin igénye magasabb!
9.	Gyakoribb üdítőital-fogyasztás – fokozott foszforbevitel.
10.	A nagyüzemi állattartás térnyerése – a szabad levegőn tartott állatok húsa több D-vitamint tartalmazott.
11.	D-vitamint „fogyasztó” vagy blokkoló gyógyszerek használatának növekedése.
12.	Több ablak. Az ablakok csak a UVA sugarakat engedik át, amelyek viszont rombolják a D-vitamint. A falak egyre nagyobb hányadát teszik az ablakok (otthon, irodákban).
13.	A magasabb sófogyasztás csökkenti a bevitt D-vitamin hatékonyságát, mivel fokozza a magnézium és a kalcium kiürülését a szervezetből.

A D-vitamin hiány következményei

A D-vitamin-hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. Megnő a csonttörések kockázata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.

Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint összefüggésbe hozható a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának megemelkedett kockázatával.

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát.

Vesebetegségek esetén a D-vitamin-hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelt jelentőségű.

Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin- hiány bizonyítottan rizikótényező. A D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést.

Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik. Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát.

Tartalomhoz tartozó címkék: Vitamin